Reloaded...

Rövidesen újdonságokkal érkezek. Az utóbbi időben felkészültem a lehetséges új fejlesztési irányokra, amelyek felé venném az utam, beszereztem megfelelő felszerelést textúra fényképezéshez, úgyhogy jönnek a magyaros objektumok a pályaépítéshez!

Published with Blogger-droid v1.5.9

Modellezés a "másikon"

Na embárek! Van itten egy külön ágra futott téma, a modellezés. Eztet megtekinthetitek itten és lehet majd jól hozzászólni meg lealázni vagy mittomén. Csekkeljétek majd, alakul a sín készítésének a leírása, és majd belinkelem mindig az új épületeket is.

Üdv:
Grass

Az új blog itt

Átköltöztem ide, mert egyrészt a Google fiókom sokkal több lehetőséget biztosít hogy komjunitizzek, másrészt meg jobban is tetszik a Blogger felülete és lehetőségei.

Kis szünet volt ugyan, de most ismét van időm foglalkozni ezzel a cuccal. Mi lesz?

• Magyaros jelzők az új HL német jelzők alapján (scriptek módosításával)
• Új, sokkal kidolgozottabb sínek
• Magyar vonalmenti korlátozó jelzések és azok feloldó táblái, valamint a legkülönfélébb jelzőtáblák
• Pályaudvarokon megtalálható mindenféle jellegzetes tereptárgy
• És természetesen a 80as vonal jellegzetes állomásépületei

A nagy durranás a project végén (remélhetőleg) a Budapest-Keleti pályaudvar és környékének modellezése lesz.

Grass

Fejlesztés RailWorks alá - majdnem ingyen

Felmerült Ptmarci fórumán, hogy a RailWorks kiegészítők tulajdonképpen miért fizetősek, vagy miért is ne lehetnének azok. A gondolatmenetet CZKKRGBR indította el bennem, aki sok igen kényes és találó megjegyzést fűzött az ötlethez, elsősorban azt a részét kiemelve, hogy maguk a fejlesztők sem dolgoznak legális szoftverekkel, ezért nem várhatnak pénzt a saját munkájukért. Nos ez nem teljesen így van. Lássuk, hogyan lehet RailWorks alá fejleszteni költséghatékonyan.

1. Operációs rendszer
Jelen cikket egy Ubuntu Linux 9.10 rendszeren futó Firefoxban írom. Mondanom sem kell, hogy ingyenes, és a szoftverek bőségszaruját hajlandó elénk önteni, ha kicsit hajlandóak vagyunk cserébe tanulgatni a lelkivilágát. Azonban meg kell mondjam, nekem sem kellett sokat tanulni, az Ubuntu már nagyon közel áll kényelemben a Windows rendszerekhez. Rögtön hallom a felkiáltásokat, hogy "dehát azon nem megy a RailWorks!" de ez is tévedés. Több lehetőség is mutatkozik arra, hogy elinduljon. A WINE például (1.2 verzió) elindítja, és ha minden windows komponens korrektül telepítve van, akkor fut is. De a másik lehetőség a VirtualBox, amelyre feltelepíthetünk egy próbaverziós Windowst, és az image-t lementjük, ezen is tökéletesen fut a RailWorks.

2. 3D szerkesztő
Sajnos nem létezik még 3DS Max klón a Linux alá, de azért nem kell elkeseredni. A Blender ezen a téren a Linuxos 3D tervezés zászlóshajója, és létezik hozzá néhány Python script, amely exportálja a szükséges IGS és IA állományokat. Gyakorlatilag ugyanazt a végeredményt kapjuk, mint 3DS Max alatt.

3. Textúra szerkesztő (2D)
Erre a Photoshop-ot szokták használni, amit tökéletesen utánoz a GIMP. Amit PS-ban meg lehet csinálni, azt a GIMP-ben is, de textúrázásra meg egyszerűen tökéletes. Talán még jobb is bizonyos szempontból, mint a PS.

4. RailWorks
Ez az egyedüli szoftver, amit meg kell vásárolni. A Steam letölti és frissíti, a többi a virtualizáció munkája, ami elég jó.

Sok a kérdés, és a bizalmatlanság azt illetően, hogy a Linux az adott gépen valóban úgy fut-e, ahogy kell. Jelenleg az én gépem egy régi Core 2 Duo CPU-s laptop, sima Intel video vezérlővel, és úgy fut rajta, hogy gyönyörű nézni. Nem árt utána olvasni, hogy a realtime kernel legyen feltelepítve (linux-rt), illetve a konfigurálás is fontos, de én pl mindenre találtam választ az interneten.

Végezetül pár szó a jogokról: a felhasznált szoftverek (a RailWorks kivételével) a GNU licensz alá tartoznak, amely kimondja, hogy a szoftvereket mindenki szabadon továbbfejlesztheti, ha követi a szabályokat. Továbbá az is benne áll, hogy a szoftvert tilos pénzért árulni. Ez azonban nem vonatkozik a szoftverekkel előállított termékekre, így tulajdonképpen ha elég ügyes az ember, egy RailWorks áráért cserébe moddolhat és fejleszthet kedvére.

Készülő 80-as pálya néhány részlete

A Tiszai Pályaudvar nappali és éjszakai napszakban.


Magyar objektumok a pályán. A vörös kavicságy végleges verziója.

A sín szerkezete közelről. Az LM típusú betonaljak jól láthatóak.

Bónusz: éjszakai életkép a Miskolc Tiszain:

Spoiler: 80-as vonal

 
Magyaros elemek a pályán.

Miskolc-Tiszai megvalósítva

\o/

A PDF letölthető innen. A modell pedig letölthető lesz sok társával együtt a 80-as vonal kiadásakor.

Valós domborzat RailWorksben!

Sokan kérdezték, hogy miként lehet RailWorksben a valós domborzati képet izzítani, úgyhogy most álljon itt egy kis tutor erről a műveletről magyarul, mert ilyet még nem láttam a neten. Nem is kerestem, még mielőtt bárki linkelgetni kezdene.
1. Felmész a NASA honlapra, és ez most nem vicc. Ugyanis a NASA régebben elindította a Shuttle Radar Topology Mission (SRTM) projectjét, amely eredetileg az új rakéta irányítási rendszerhez készített igen nagy felbontású domborzati radarképeket. Ezeknek a képeknek a redukált verziói megtalálhatóak a NASA szerverein. Jelenleg itt található az, ami nekünk fontos: http://dds.cr.usgs.gov/srtm/version2_1/SRTM3/Eurasia
2. Ez egyébként egy sima fájlmegosztás, és koordinátákra bontva megtalálhatóak a lefedett területek. Magyarország a északi szélesség 46-48 és a keleti hosszúság 19-22 között található, így amiket le kell tölteni, azok az N046E019-N046E022, az N047E019-N047E022 és az N048E019-N048E022 állományok.
3. Ha kibontottad az állományokat, abban találsz DEM fájlokat. A DEM egyébként a Digital Elevation Model elnevezés rövidítése, ezt a formátumot használták a régebbi rakétarendszerek is. Manapság már csak játékok és térképészeti programok használják. Ezeket a DEM fájlokat kell átmásolni a RailWorks könyvtárába, mert a program ezeket már tudja is használni.
4. A RailWorks főkönyvtára alatt hozz létre egy DEM könyvtárat, abban pedig az SRTM könyvtárat, így a szimulátor tudni fogja, hogy a NASA rendszerű adatmodellt kell használnia. (Más adatmodellt is képes fogadni egyébként.) Tehát így legyen: \RailWorks\DEM\SRTM. Ebbe a könyvtárba másold be az előzőleg
kibontott DEM állományokat.
5. A BlueprintEditorral hozz létre egy új pálya templatet. (RouteTemplate blueprint) A kezdő koordinátáknak adj meg valami olyat, ami biztosan Magyarország területére esik.
6. Indítsd el a szimulátort, és hozz létre egy új pályát az imént létrehozott template alapján. Ha minden rendben betöltődött, nem hibás a megjelenés, akkor a kívánt terület fölé navigálva nyomd meg a T billentyűt. Voila! Valós domborzat!
Sok sikert!

Pénteken Miskolc-Tiszai!

Holnap kimegyek fényképezni, utána textúrázás, és végre elkészülhet a Miskolc-Tiszai pályaudvar.

Pálya: elkezdődött a 80-as vonal fejlesztése!

Elkezdtem a 80-as vonal fejlesztését RailWorks alá. A pálya Budapest-Keleti – Hatvan – Füzesabony – Miskolc – Sátoraljaújhely viszonylatot fogja a tervek szerint igen valósághűen visszaadni.
Ez Magyarország egyik legrégebbi vonala, Szerencs állomástól még villamosítva sincs. A kavicságy - szintén innentől – élénk rozsdavörös, és régi típusú betonaljakon húzódik egészen Sátoraljaújhelyig. A vonal többi részén a szokásos gránit jellegű kavicságy található. A váltók döntő többsége nem kézi állítású, a mellékvágányokon persze csak kézzel állítható váltók vannak.
A pálya nyomvonalát a Google Earth segítségével határoztam meg, 1260 GPS koordináta alapján, ami kilométerenként 4 koordinátát jelent átlagban. Ez a nagy felbontású marker-vonal lehetővé teszi a legfeljebb 20 cm eltérésű pályavonal megalkotását, hűen visszaadva az eredeti íveket és pályaobjektumokat. Az állomásépületeket terveim szerint modellezem, a nagyokat részletesebben, a kisebbeket csak hasonlóra. A lényeg inkább az elrendezésen és a pálya infrastruktúra megépítésén lesz, vagyis az oszlopok, jelzők, átjárók és hidak kivitelezésén.
Sajnos a RailWorks nem bővelkedik a Magyarországon jellemző épület típusokban, ezért nagy munka lesz a környezet kialakítása is. A Miskolc-Tiszai pályaudvar fogadóépület lesz a kiindulási pont mind a két irányba, és első körben a rendező pályaudvarok és kocsitárolók kialakítása lesz a tanulmányi munka.
Sok sikert nekem. :)

Nemsokára: Miskolc - Tiszai!

Rövidesen posztolom a Miskolc-Tiszai Pályaudvar elkészítésének forgatókönyvét, addig is bíztatásként álljon itt egy kép a készülő műről:

Rövidesen!

Szívás: objektum nevek

Pár napig szívtam ezzel, mivel nem olvastam utána rendesen a dolgoknak. Az RW objektumainak meghatározott neve van, nem lehet csak úgy elnevezni őket akárminek. A LOD objektumok készítéséről megfelelő leírás található a DevDocsban, de azt elfelejtették megjegyezni, hogy a Track Section elkészítésekor a kavicságy neve mindenképpen “ballast” végűnek, a sín objektumoknak pedig mindenképpen “rails” végűnek kell lennie, különben az RW nem ismeri fel. Pl:
1_0300_ballast
1_0400_rails
2_0600_ballast
2_0600_rails
3_1000_ballast
Így már láthatóvá válik a sín.

Szívás: mértékegység

Első szívás poszt az lesz, amivel most szembesültem. Nagy vígan elkészítettem egy objektumot, és csodálkoztam, hogy miért nem jelenik meg RW-ben. Már egy ideje próbálkoztam mindenfélével, és betöltöttem egy régebbi MAX fájlt. Na ekkor esett le, hogy az újratelepítés után elfelejtettem átállítani a mértékegységet. Vagyis mindvégig inchben számolt, nem méterben, és ezt a szimulátor nem szereti, plusz helytelen méreteket kaptam. Kezdhettem az egészet elölről.


Ti ne kövessétek el ezt a hibát! Mindig állítsátok be a rendszer mértékegységet!
Update: Xterms írta:
"Felesleges volt elölről kezdeni, egyszerűen átállítod a units-t, aztán jobb oldalt, a Utilities/Measure résznél sasolva az értékeket, scale-el átmértezed az objektumot, amíg jó értékeket nem kapsz. Az arányok megmaradnak a unitstól teljesen függetlenül."
Köszi szépen! Szóval ne kezdjétek előlről, ha ebbe a hibába estek, csak állítsátok át, és méretezzétek újra!

Indít

Ezt a blogot azért indítottam, mert amíg a Microsoft Train Simulator pályaépítéshez rengeteg jó minőségű magyar leírás található, addig a RailWorks pályaépítéséhez semmi. Más nyelveken is csak nagyon kevés és nem túl pontos leírás található. Biztos vagyok benne, hogy sokan úgy vélik, a RailWorks nem egy klasszikus vonat szimulátor, mivel sok olyan hiba van benne, ami az MSTS-ben nem volt. Viszont látványban messze felülmúlja az eddigi próbálkozásokat, és a valós leképezéshez leginkább ez a szoftver áll közel.
Lássunk néhány előnyt és hátrányt, hogy miért válasszuk a RailWorks-t, vagy miért ne.
Előnyök:

• Szinte bármit le lehet modellezni, ami a valós vasút pályáin megtalálható
• A terep és a környezet viselkedése több paraméterrel befolyásolható, mint az MSTS-ben
• Animált mozgásra lehet bírni minden statikus objektumot
• A hangok kezelése sokkal kifinomultabb
• Nagyfelbontású textúrák (1024x1024x24bit) is használhatók
• Újragondolt objektumkezelés, megemelt poligonszám
• Objektumaink most már több részből is állhatnak eltérő textúrázással
• Multi/Sub-object materialok használata lehetséges, így rendkívül részletes objektumok hozhatók létre

Hátrányok:

• Blueprint rendszerű szimuláció, rendkívül bonyolult és alul dokumentált
• Problémák az AI vonatokkal, nem mindig viselkednek élethűen
• Fizika szimulációs problémák, a nagy szerelvények esetében már nem élethű (65 megrakott teherkocsi = 18000 tonna, és ugyanúgy indul, mint egy személyvonat)
• Szinte minden bővítmény fizetős, ingyenes csomagokat elvétve találni
• A nagy poligonszám és részletdús megjelenítés ugyan előny, de tervezés szempontjából hátrány az MSTS-el szemben, hogy lényegesen több időt kell szánni egy-egy objektum létrehozására
• Semmi más szimulátorral nem kompatibilis, nem lehet importálni az MSTS vagy Trainz objektumokat
• Csak a 3D Studio Max és GMax szoftverekhez kapott támogatást, 3d Canvas-al csak a letölthető Train Simulator Extension csomag segítségével lehet trükközni, más tervező programokkal nem kompatibilis
• Végül de nem utolsósorban: MSTS-hez rengeteg ingyenes manipuláló szoftver található (RouteRiter, ConBuilder stb), míg RailWorks/RailSimulator vonalon csak egy-két ingyenes vagy fizetős szoftver található

Sajnos az a helyzet, hogy a fizetős csomagok fejlesztői megtartják műhelytitkaikat, ezért az “amatőr” fejlesztők szinte mindig végigjárják ugyanazt a fejlődési útvonalat, amíg szenvednek és belebuknak, majd újrakezdik, átgondolják munkafolyamataikat, és a végén egy vállalható, élvezhető végterméket gyártanak. Ebben a blogban megpróbálom ezt a munkafolyamatot rövidíteni azzal, hogy leírom saját tapasztalataimat. Nem ígérem, hogy minden nap posztolok, hiszen magam is kísérletezgetek, de amikor valami új cucc elkészül, azt posztolni fogom.
Végezetül néhány tanács:

• Már most fogadd el, hogy elsőre nem fog sikerülni.
• Ha kezdő vagy, semmiképpen ne fogj hozzá, amíg nem vagy tapasztalt a 3D tervezőprogramok kezelésében. Ezekről szerencsére rengeteg jó minőségű leírás található. Nagyon fontos, hogy legalább egy grafikai programot is tudj használni a textúrák kezelésére. (pl Photoshop)
• Már most fogadd el, hogy elsőre nem fog sikerülni.
• Mindenképpen töltsd le a Rail Simulator-hoz kiadott DevDocs csomagot, ez gyakorlatilag a hivatalos fejlesztői útmutató. Sajnos elég hiányos és kevés használható tippet ad.
• Már most fogadd el, hogy elsőre nem fog sikerülni.
• Ha még most ismerkedsz a szimulátorokkal, javaslom, hogy vedd meg a Microsoft Train Simulator programot (én 900 HUF-ért vettem, nem pénz érte), és tölts le néhány magyar ingyenes kiegészítőt (innen, innen vagy innen). Tanulmányozd a kialakításukat, a modelleket, a textúrákat.
• Végül: Már most fogadd el, hogy elsőre nem fog sikerülni.

Sok sikert és jó olvasgatást!
Barna